Csíkszentmihályi Mihály 1934. szeptember 29-én született Fiumében, amely akkor Olaszország része volt, ma Horvátország területén található (Rijeka). A magyar származású pszichológus és egyetemi tanár szakterülete a fejlődés- és nevelés-lélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás. Híres elméletének hívószavát „flow”-nak nevezte el valamikor az 1990-es évek elején; ilyen rövid és frappáns elnevezést más nyelven azóta sem sikerült produkálni a fordítóknak. Ahogy könyvében is írja, az ókori kínai taoista bölcsek a „jü” kifejezéssel írták le ezt a tudatállapotot, másképpen a megfelelő, tao szerinti létezésformát, szó szerint: lebegést. Csíkszentmihályi Mihály elmélete szerint, a flow egy olyan állapot, amelyben az ember teljesen el tud mélyülni abban a tevékenységben, amit éppen csinál. A kontroll és fókuszáltság érzésével együtt a mindennapi gondok háttérbe szorulnak.

Részletek Csíkszentmihályi Mihály: FLOW Az áramlat c. könyvéből (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997)

„Mindazonáltal ez nem amolyan *csináld magad* jellegű tanácsadó könyv, amilyenek ezrével jelennek meg és porosodnak a könyvesboltok polcain, s arra okítanak bennünket, hogy hogyan legyünk gazdagabbak, hatalmasabbak, népszerűbbek vagy karcsúbbak. Az ilyen könyv szakácskönyvhöz hasonlóan megmondja, mit kell tenned, hogy egy bizonyos meghatározott célt elérj, amit persze kevesen fognak végigcsinálni. Ha ezek a tanácsok véletlenül használnának is, mi történne abban a valószínűtlen esetben, ha valakiből hirtelen karcsú, közkedvelt, nagy hatalommal bíró milliomos lenne? Általában az, hogy az illető megint a kiindulási pontnál találja magát, felszerelkezve egy új kívánságlistával és éppoly elégedetlenül, mint annak előtte. Az embereket valójában nem az elégítené ki, ha karcsúbbak vagy gazdagabbak lennének, hanem ha jól éreznék magukat a saját bőrükben. A boldogság keresésében a részmegoldásoknak nincs helyük.”

„Ez a könyv annyit tehet…, hogy megmutatja, hogyan tehetjük élvezetesebbé az életet, és ezt egy olyan elmélet keretébe foglalja, amelyen aztán elgondolkodhatnak az olvasók és levonhatják a saját következtetéseiket. Ez a könyv ahelyett, hogy listába szedné, mit szabad és mit nem, inkább egy szellemi utazás eszköze szeretne lenni, amely a tudomány segítségével a lélek és az elme különböző tájaira kalauzolja el olvasóját. Mint minden igazi kaland, ez sem lesz könnyű vállalkozás. Intellektuális erőfeszítés és a tapasztalatok elemzése, feldolgozása nélkül az olvasó nem sok hasznát látja a leírtaknak.” 

„Minden, amit tapasztalunk - legyen az öröm vagy fájdalom, érdeklődés vagy unalom -, információként jelenik meg az agyban. Ha képesek vagyunk irányításunk alá vonni és kontrollálni ezt az információt, eldönthetjük, milyen legyen az életünk. A belső tapasztalás optimális állapota az, amikor a tudatban rend uralkodik. Ez akkor jön létre, amikor a… figyelem reális célok felé fordul, és a készségek arányban állnak a lehetőségekkel ahhoz, hogy cselekedni lehessen.”

„Az, aki megszerezte az irányítást a tudatosan megválasztott célok érdekében saját lelki és szellemi energiája fölött, óhatatlanul is teljesebb ember lesz. Készségeinek fejlesztésével és az egyre magasabb rendű célok kitűzésével egyre különlegesebb személyiséggé válik.” 

„Néhány olyan tevékenységi formára gondolva, amelyekben az áramlat-élmény gyakorta jelentkezik – ilyen például a sport, a játék, a művészet és a különböző hobbik gyakorlása -, könnyebben megértjük, mi teszi boldoggá az embereket. Az ember azonban nem támaszkodhat csak a sportra és a művészetre az élet minőségének javításában. Irányításunk alatt tartva az agyban zajló folyamatokat, az élvezeteknek szinte végtelen forrása nyílik meg előttünk.” [Gondolom, ezt például az adatrögzítő munkakörben dolgozók nagy örömmel olvassák, és belátják végre, hogy munkájuk csak látszólag unalmas!]

Folyt. köv.!

Kép innen.