Az index.hu címoldalon hozza, hogy a világ kifogyhat a kávéból. A Bloomberg elemzésére hivatkozik, amely szerint Kolumbia, mint a világ második legnagyobb kávéexportőre csak 9 millió zsák kávébabot dobott piacra, szemben az 5 évvel ezelőtti 12 millió zsák kávéval. A (legutolsó) gazdasági válság kezdete óta - amiben, úgy néz ki, javában benne vagyunk még minden előrejelzéssel szemben - minden árutőzsdei cikk iránti kereslet csökkenő tendenciát mutat.

9 millió zsák kávé, Istenem. 0,0013% kávé jut minden egyes emberre, úgy, hogy a 7 milliárd embernek még a fele sem kávézós fajta, sőt, aki igen, az is sokszor robustát és kávégyári szemétport iszik „instant kávé” néven. A kávézós típusok egy része emellett erről az élvezeti cikkről is gond nélkül lemond, ha szükséges. 2008 óta edzésben vagyunk a lemondásban. Akinek nehezen megy, olvassa el Alexander von Schönburg „Pénz nélkül gazdagon: A stílusos elszegényedés művészete” című könyvét.

„Az árutőzsdéken nincs jelentős árváltozás, az arabica jövő márciusi termésére vonatkozó 50 tonnánkénti árak az elmúlt napokban 2035-2040 dollár között változtak New Yorkban, a rosszabb minőségű robusta londoni jegyzésára 18,5-20 dollár között változik (ez 10 tonnás csomagokra vonatkozik). … januárban viszont legalább 5-10 százalékos emelkedés várható.” – írja az index.

Ooo, mondjatok valamit, aminek az árával kapcsolatban nem az emelkedést prognosztizálják! A szekér-alkatrészek, barlangrajzok, illetve a lódenkabát? Egyik sincs már divatban, biztos lefelé fog menni az ára… Foglalkozzunk inkább a lényeggel: a kávé finom és legalább olyan egészséges, mint az étcsokoládé, bárki bármit mond.

Itt pedig szép képek jönnek kávéskészletekről.