„... a részleteket meg kell fürdetni az emlékezés rögzítő vizében, aztán eldobni az egészet, s később, sokkal később formát adni a sok töredéknek, tekintet nélkül a valóság barbár adataira. Van egy másik valóság – a tükörkép, amit a világ mutat benned, ha művész vagy. S egy idő múlva, ha sejted mesterségedet, már csak ez a másik valóság érdekel.”
(Márai Sándor)
