Itt nincsenek hibák. Minden tökéletes a lakásban, sterilen tökéletes, hófehér valóság. Szárnyas ajtók, jó minőségű burkolatok, high-tech fürdőszoba és konyha. Nagyszerűen illik bele a vendéglátónk. A személyisége tökéletesen tükröződik az életterében. Mindig azt rendeli az étteremben vagy bárban, amit te. A bejáratott útvonalaidon megy. Mindig ugyanoda megy, ugyanazt issza, mint te, alkalmazkodik. Kifizeti a fogyasztásod, csak beszélgess vele és behelyettesíthesse az életét a tiéddel, a személyiségedet az övével. Különleges, ha te is az vagy.

Nem is látszik igazán. Nem tudnám neked megmondani, hogy milyen. De nála még a panaszok is dicsekvésnek hangzanak. Mit kezdjek ezzel a sok pénzzel, hova szorítsam be a randit a Szép Szeművel, hogyan helyezzem el azt a drága bútort, mit kezdjek a nagyszabású projekttel, amiket rám bíztak, hogyan szólítsam a Híres Embert, aki találkozni akar velem... Ő ilyen.

Üres lap, azt írsz rá, amit akarsz. Nincs egyénisége, nincs jellege az életének, lakásának, semmilyének. De valójában én is ragaszkodom hozzá. Ha kikérem a véleményét valamiről, elmondja az enyémet, sőt, kiszínezi és úgy tálalja, mint valami zseniális felfedezést, elméletet vagy módszert, ami majd forradalmasítani fog mindent. Mindent. Hirtelen a világuralom lesz a célod, ahogy elmondja, amit akarsz. Amit te akarsz.

A hófehér lakás hófehér kanapéján ülve gyönyörködöm önmagamban, ahogy beszél rólam. Ad a részletekre. Ha egyszer valamire ráragasztom az „érdekel” címkét, akkor az én vagyok? Elővesz egy könyvet... fehér zenét idéz az író. Kedvenc könyvem, mondtam neki, azóta is mindenkinek meséli, hogy megváltoztatta az életét az a könyv. Hogy én megváltoztattam az életét, amikor a kezébe adtam. Nem is: egy verset írt hozzám hálából!

De a vers is csak arról szól, hogy „Hogyan lopom el mások érzéseit, gondolatait és vágyait, ahelyett, hogy a sajátomat kivajúdnám. Írta a Nemzetközi Retúr Kaméleon”.

Ez a korszellem, ő is ezért ilyen népszerű. Ha elmegy táncolni az általad látogatott szórakozóhelyre, fényképez téged és másokat, ahogy azok jól érzik magukat. Aztán közzéteszi a képeket a Közösségnek, hogy mások milyen különlegesek, ahogy jól érzik magukat, azok meg róla tesznek közzé képeket, hogy ő is ott volt, és jól érezte magát. Mindenki jól érzi egymást és a zenét. A fehér zenét és az ütemes zajokat.